A bányászati ​​gépeket közvetlenül az ásványkincsek bányászati ​​és dúsítási műveleteire használják. Beleértve a bányászati ​​gépeket és a dúsító gépeket is. A kutatógépek működési elve és szerkezete többnyire megegyezik vagy hasonló a hasonló ásványok bányászatában használt gépekhez. Általánosságban elmondható, hogy a kutatógépek is a bányászati ​​gépek közé tartoznak. Ezenkívül számos darut, szállítószalagot, szellőzőberendezést és vízelvezető gépet is használnak a bányászati ​​műveletek során.

Bányászati ​​gépek osztályozása

1. Zúzóberendezések
A zúzóberendezések mechanikus berendezések, amelyeket ásványok zúzására használnak.

A zúzás műveleteit gyakran durva, közepes és finom zúzásra osztják a betáplált és kiürített szemcseméret szerint. A gyakran használt kavicsfeldolgozó berendezések közé tartozik az állkapocs-zúzó, az ütvezúzó, az ütvezúzó, az összetett zúzó, az egyfokozatú kalapácsos zúzó, a függőleges zúzó, a forgó zúzó, a kúpos zúzó, a hengeres zúzógép, a dupla hengeres zúzó, a kettő az egyben zúzó, az egyszer használatos formázó zúzó stb.

A zúzás módja és a gép szerkezeti jellemzői (hatáselv) szerint hat kategóriába sorolják.
(1) Állkapocs-zúzó (Laohukou). A zúzás lényege, hogy a mozgatható állkapocslemezt periodikusan a rögzített állkapocslemezhez nyomják, így összezúzva az abban szendvicsezett érctömböket.
(2) Kúpos zúzó. Az érctömb a belső és a külső kúpok között helyezkedik el, a külső kúp rögzített, a belső kúp pedig excentrikusan leng, hogy összetörje vagy eltörje a benne lévő érctömböt.
(3) Hengeres zúzó. A rögöt főként két, egymással szemben forgó kerek henger közötti résben folyamatosan zúzzák, de emellett őrlő és hámozó hatása is van, a fogazott hengerfelület pedig aprító hatással is bír.
(4) Ütvezérelt zúzó. Az ércrögöket a gyorsan forgó mozgó alkatrészek ütközése zúzza össze. Ebbe a kategóriába sorolhatók: kalapácsos zúzó; ketreces zúzó; ütvezérelt zúzó.
(5) Őrlőgép. Az ércet az őrlőközeg (acélgolyó, acélrúd, kavics vagy érctömb) ütés- és őrlőhatása a forgó hengerben aprítja.
(6) Egyéb típusú zúzó- és őrlőgépek.

2. Bányászati ​​gépek
A bányászati ​​gépek azok a mechanikus berendezések, amelyeket hasznos ásványok közvetlen kitermelésére és bányászati ​​munkákra használnak, beleértve: bányászati ​​gépeket fémércek és nemfémes ércek bányászatára; szénbányászati ​​gépeket szénbányászatra; olajfúró gépeket kőolajbányászatra. Az első pneumatikus tárcsás nyírót Walker brit mérnök tervezte, és 1868 körül sikeresen gyártották. Az 1880-as években az Egyesült Államokban több száz olajkutat fúrtak sikeresen gőzmeghajtású ütvefúrókkal. 1907-ben görgős fúróberendezést használtak olaj- és földgázkutak fúrására. 1937 óta külszíni fúráshoz használják.

3. Bányászati ​​gépek
Bányászati ​​gépek A földalatti és külszíni bányákban használt bányászati ​​gépek közé tartoznak: a robbantási lyukak fúrásához használt fúrógépek; a földmunkák során használt földmunkagépek, valamint az érc ásásához és betöltéséhez használt rakodó- és kirakodógépek; az alagútfúró gépek teraszok, aknák fúrásához és szintezéséhez.

4. Fúrógépek
A fúrógépek két típusra oszthatók: kőzetfúró berendezések és fúróberendezések. A fúróberendezések felszíni fúróberendezésekre és mélyfúró berendezésekre oszthatók.
① Kőzetfúró: 20-100 mm átmérőjű és 20 méternél mélyebb robbantási lyukak fúrására használják közepes keménységnél nagyobb kőzetekben. Teljesítményük szerint levegős, belső égésű, hidraulikus és elektromos kőzetfúrókra oszthatók. Közülük a levegős fúrók a legelterjedtebbek.
② Felszíni fúróberendezés: Az ércek aprításának különböző működési mechanizmusa szerint acélköteles ütvefúróberendezésekre, mélyfúróberendezésekre, görgős fúróberendezésekre és forgófúróberendezésekre osztják. A drótköteles ütvefúróberendezéseket alacsony hatásfokuk miatt fokozatosan más fúróberendezések váltották fel.
③Fúróberendezés: 150 mm-nél kisebb átmérőjű fúrólyukak fúrásakor a kőzetfúrók mellett 80-150 mm-es kis átmérőjű fúróberendezések is használhatók.

5. Alagútfúró gépek
A vágó axiális nyomását és forgóerejét a kőzetfelületen gördítve közvetlenül összetörheti az érces kőzetképződést vagy a kútformáló mechanikai berendezéseket. A használt kések közé tartoznak a tárcsás főzőmarók, az ék alakú főzőmarók, a gombos főzőmarók és a marószerszámok. Az alagútfúrás különbségei szerint felosztják emelőfúró fúrótoronyra, tengelyfúró fúrótoronyra és sík útfúró gépre.
① A kiemelő furatú fúróberendezéseket kifejezetten kiemelő furatok és csúszdák fúrására használják. Általában nincs szükség a kiemelő furatba való belépésre. A vezető furatot először görgős fúróval fúrják, majd a tárcsás lefúróból álló lyukfúróval felfelé dörzsárazzák a furatot.
②A tengelyfúró berendezést kifejezetten egy kút fúrására használják, és egy fúrószerszám-rendszerből, egy forgóberendezésből, egy fúrótoronyból, egy fúrószerszám-emelő rendszerből és egy iszapkeringető rendszerből áll.
③Fúrógép, ez egy átfogó gépesített berendezés, amely ötvözi a mechanikus kőzetaprítást és salakürítést, valamint a folyamatos földmunkát. Főként szénutakhoz, lágy bányák mérnöki alagutakhoz és közepes keménységű vagy annál keményebb ércek középső kiegyenlítéséhez használják. Alagútfúrás.

6. Szénbányászati ​​gépek
A szénbányászati ​​műveletek az 1950-es évek félig gépesített változatától az 1980-as évekre kiterjedő teljes gépesített változatig fejlődtek. A teljes körű gépesített szénbányászatot széles körben alkalmazzák sekélyen vágó, dupla (egy) dobos kombinált szénbányászati ​​gépekben (vagy ekékben), rugalmas kaparó szállítószalagokban, hidraulikus önjáró tartókban és egyéb berendezésekben, amelyek a szénbányászati ​​homlok zúzását és rakodását végzik. A szén, a szállítás, a tartószerkezet és egyéb kapcsolatok átfogó gépesítése valósul meg. A dupla dobos nyíró egy szénejtő gép. Az elektromos motor továbbítja az erőt a spirális dobnak, hogy a szén a vágóalkatrész reduktorán keresztül essen, és a gép mozgását az elektromos motor valósítja meg a vonóalkatrész átviteli berendezésén keresztül. Alapvetően két vontatási módszer létezik, nevezetesen a horgonyláncos vontatás és a horgonylánc nélküli vontatás. A horgonyláncos vontatást a vonóalkatrész lánckerekének a szállítószalagra rögzített horgonylánccal való összekapcsolásával érik el.

7. Olajfúrás
Szárazföldi olajfúró gépek. A bányászati ​​eljárás szerint fúrógépekre, olajkitermelő gépekre, megmunkáló gépekre, valamint repesztő és savasító gépekre oszthatók az olajkutak magas termelésének fenntartása érdekében. Fúrógépek Teljes mechanikus berendezéskészlet termelő kutak fúrásához vagy ásásához olaj vagy földgáz fejlesztése céljából. Olajfúró tornyok, beleértve a fúrótornyokat, vonóműveket, erőgépeket, iszapkeringető rendszereket, kötélzeti rendszereket, forgókorongokat, kútfej-berendezéseket és elektromos vezérlőrendszereket. A fúrótornyot daruk, mozgóblokkok, horgok stb. telepítésére, más nehéz tárgyak fúrópadlón való fel- és leemelésére, valamint a fúrószerszámok kútban való felfüggesztésére használják fúrás közben.

8. Ásványfeldolgozó gépek
A dúsítás az a folyamat, amelynek során a begyűjtött ásványi nyersanyagokból hasznos ásványokat választanak ki a különböző ásványok fizikai, fizikai és kémiai tulajdonságai közötti különbségek alapján. Ennek a folyamatnak a megvalósítását dúsító gépeknek nevezik. A dúsító gépek a dúsítási folyamat szerint zúzó-, őrlő-, szitáló-, válogató- (válogató-) és víztelenítő gépekre oszlanak. A gyakran használt zúzógépek az állkapocs-zúzók, a forgó zúzók, a kúpos zúzók, a hengeres zúzók és az ütvezérelt zúzók. Az őrlőgépek közül a legszélesebb körben használt gépek a hordós malom, beleértve a rúdmalmokat, golyósmalmokat, kavicsmalmokat és a szuperfinom réteges önőrlőket. A szitálógépekben gyakran használnak inerciális rezgőszitákat és rezonanciaszűrőket. A hidraulikus osztályozók és a mechanikus osztályozók széles körben használt osztályozó gépek a nedves osztályozási műveletekben. Az általánosan használt elválasztó flotációs gép a teljes szakaszú légszállítású mikrobuborékos flotációs gép, a híresebb víztelenítő gép pedig a többfrekvenciás víztelenítő szita zagy száraz ürítő rendszer. A híresebb zúzó- és őrlőrendszer a szuperfinom réteges önőrlő.

9. Szárítógépek
A speciális iszapszárító egy új típusú speciális szárítóberendezés, amelyet a dobszárító alapján fejlesztettek ki, és amely széles körben alkalmazható:
1. Szénipari iszap, nyers szén, flotációs tiszta szén, vegyes tiszta szén és egyéb anyagok szárítása;
2. Kohósalak, agyag, bentonit, mészkő, homok, kvarckő és egyéb építőipari anyagok szárítása;
3. Különböző fémkoncentrátumok, hulladékmaradékok, meddőhányók és egyéb anyagok szárítása a dúsítóiparban;
4. Nem hőérzékeny anyagok szárítása a vegyiparban.