A bányászati ​​gépeket közvetlenül ásványbányászati ​​és dúsítási műveletekhez használják.Beleértve a bányászati ​​és dúsító gépeket.A kutatógépek működési elve és felépítése többnyire megegyezik vagy hasonló a hasonló ásványok bányászatánál használtakkal.Nagy vonalakban a kutatógépek is hozzátartoznak a bányászati ​​gépekhez.Ezen kívül nagyszámú darut, szállítószalagot, szellőzőt és vízelvezető gépet is használnak a bányászati ​​műveletekben.

A bányászati ​​gépek osztályozása

1. Zúzóberendezések
Az aprítóberendezés ásványi anyagok zúzására használt mechanikus berendezés.

Az aprítási műveleteket gyakran durva zúzásra, közepes zúzásra és finom zúzásra osztják a betáplálás és a kiürítés szemcsésségének nagysága szerint.Az általánosan használt kavicsos berendezések közé tartozik a pofás zúzó, az ütvetörő, az ütőzúzó, az összetett zúzógép, az egyfokozatú kalapácsos zúzógép, a függőleges zúzógép, a forgó zúzógép, a kúpos zúzógép, a hengeres zúzógép, a dupla hengeres zúzógép, a kettő az egyben zúzógép, egyszeri formáló zúzó stb.

A zúzás módja és a gép szerkezeti jellemzői (működési elv) szerint hat kategóriába sorolható.
(1) Pofadaráló (Laohukou).A zúzás az, hogy a mozgatható pofalemezt időszakonként a rögzített pofalemezhez nyomják, hogy összetörjék a benne lévő érctömböket.
(2) Kúpos zúzógép.Az érctömb a belső és a külső kúp között helyezkedik el, a külső kúp rögzített, a belső kúp excentrikusan lengve összetöri vagy eltöri a benne szendvicsezett érctömböt.
(3) Görgős zúzógép.A rög főként két, egymással ellentétes forgó kerek henger közötti résben van folyamatos zúzódásnak kitéve, de van csiszoló és hámlasztó hatása is, illetve a fogazott hengerfelület is aprító hatású.
(4) Ütőzúzó.Az ércszemek a gyorsan forgó részek becsapódása következtében összetörnek.Az ebbe a kategóriába tartozók a következőkre oszthatók: kalapácsos zúzógép;ketreces zúzógép;ütődaráló.
(5) Csiszológép.Az ércet a forgó hengerben lévő őrlőközeg (acélgolyó, acélrúd, kavics vagy érctömb) ütközése és őrlő hatása zúzza össze.
(6) Egyéb típusú zúzó- és őrlőgépek.

2. Bányászati ​​gépek
A bányászati ​​gépek a hasznos ásványok közvetlen bányászatához és bányászati ​​munkákhoz használt mechanikus berendezések, ideértve: fémércek és nemfémes ércek bányászatára szolgáló bányászati ​​gépek;szénbányászati ​​gépek szénbányászathoz;olajfúró gépek kőolajbányászathoz.Az első pneumatikus tárcsás nyírót Walker brit mérnök tervezte, és 1868 körül sikeresen legyártották. Az 1880-as években az Egyesült Államokban több száz olajkutat fúrtak sikeresen gőzüzemű ütvefúrókkal.1907-ben egy görgős fúrótornyot használtak olaj- és földgázkutak fúrására.1937 óta használják külszíni fúrásra..

3. Bányászati ​​gépek
Bányászati ​​gépek A föld alatti és külszíni bányákban használt bányászati ​​gépek közé tartoznak: fúrógépek robbantási lyukak fúrásához;földkiemelő gépek és be- és kirakodó gépek érc ásásához és betöltéséhez;alagútfúró gépek teraszok, aknák fúrásához és szintezéshez.

4. Fúrógépek
A fúrógépek két típusra oszthatók: sziklafúró berendezésekre és fúróberendezésekre.A fúróberendezéseket felszíni fúróberendezésekre és fúrófúró berendezésekre osztják.
① Kőzetfúró: 20-100 mm átmérőjű és 20 méternél kisebb mélységű robbanólyukak fúrására szolgál közepes keménységű kőzetekben.Teljesítményük szerint lég-, belsőégésű, hidraulikus és elektromos kőzetfúrókra oszthatók.Közülük a légfúrók a legszélesebb körben használtak.
② Felületi fúróberendezés: Az érckő aprításának különböző működési mechanizmusa szerint acélkötél ütvefúró berendezésre, lyukfúró berendezésre, görgős fúróberendezésre és forgó fúróberendezésre van felosztva.A drótköteles ütvefúró berendezéseket alacsony hatásfokuk miatt fokozatosan más fúróberendezésekre cserélték.
③Fúrógép: 150 mm-nél kisebb átmérőjű fúrólyuk fúrásakor a sziklafúrók mellett kis átmérőjű, 80-150 mm-es mélyfúró is használható.

5. Alagútépítő gépek
A vágó axiális nyomását és forgási erejét a kőzet felszínén való gördüléshez felhasználva közvetlenül összezúzhatja az érces kőzetképződményt vagy a kútképző mechanikai berendezést.A használt kések közé tartoznak a lemezes főzőlapok, az éklapok, a gombos főzőlapok és a marószerszámok.Az alagútfúrás különbsége szerint emelőfúró berendezésre, tengelyfúró berendezésre és síkútfúró gépre oszlik.
① Az emelőlyuk-fúró berendezéseket kifejezetten emelőlyukak és csúszdák fúrására használják.Általában nem kell belépni az emelőlyukba.A vezetőfuratot először egy hengerrel fúrják ki, és a tárcsás főzőlapból álló dörzsárat használják a furat felfelé dörzsölésére.
②A tengelyes fúróberendezést kifejezetten kút egyidejű fúrására használják, és egy fúrószerszám-rendszerből, egy forgóeszközből, egy tartóból, egy fúrószerszám-emelő rendszerből és egy iszapkeringtető rendszerből áll.
③ Fúrógép, ez egy átfogó gépesített berendezés, amely egyesíti a mechanikus kőzettörést és a salakürítést, valamint a folyamatos földmunkát.Főleg szénutakra, lágybányákban lévő mérnöki alagutakra és közepes keménységű érckőzetek középső kiegyenlítésére használják.Alagútépítés.

6. Szénbányászati ​​gépek
A szénbányászat az 1950-es évek félig gépesítésétől az 1980-as évek átfogó gépesítéséig fejlődött.Az átfogó gépesített szénbányászatot széles körben alkalmazzák a sekély vágású kettős (egydobos) kombinált szénbányászokban (vagy ekékben), a rugalmas kaparós szállítószalagokban, a hidraulikus önmozgó támasztékokban és egyéb berendezésekben, amelyek a szénbányászat arcát összetörik és terhelik. A szén átfogó gépesítése, szállítási, támogatási és egyéb kapcsolatok valósulnak meg.A kettős dobos nyíró egy szénhulló gép.Az elektromos motor a vágórész-csökkentőn keresztül továbbítja az energiát a spiráldobnak, hogy a szenet leejtse, a gép mozgását pedig az elektromos motor a vontatási rész átviteli eszközén keresztül valósítja meg.Alapvetően két vontatási mód létezik, nevezetesen a horgonyláncos vontatás és a nem horgonyláncos vontatás.A horgonylánc vonóerejét úgy érik el, hogy a vonórész lánckerekét a szállítószalagon rögzített horgonylánccal összekapcsolják.

7. Olajfúrás
Szárazföldi olajfúró gépek.A bányászati ​​folyamat szerint fúrógépekre, olajkitermelő gépekre, munkagépekre, valamint repesztő- és savanyítógépekre osztják az olajkutak magas termelésének fenntartására.Fúrógépek Teljes mechanikus berendezéskészlet olaj- vagy földgázkitermelésre szolgáló termelőkutak fúrásához vagy fúrásához.Olajfúró fúrótornyok, beleértve a fúrótornyokat, vonóműveket, erőgépeket, iszapkeringtető rendszereket, szerszámrendszereket, forgótányérokat, kútfej-berendezéseket és elektromos vezérlőrendszereket.A tartórudat daruk, mozgóblokkok, horgok stb. felszerelésére használják, más nehéz tárgyak fel-le emelésére a fúrópadlón, valamint a fúrószerszámok felfüggesztésére a kútba fúráshoz.

8. Ásványfeldolgozó gépek
A dúsítás az a folyamat, amikor az összegyűjtött ásványi nyersanyagokból hasznos ásványokat választanak ki a különböző ásványok fizikai, fizikai és kémiai tulajdonságainak különbségei alapján.Ennek a folyamatnak a megvalósítását dúsító gépezetnek nevezzük.A dúsító gépek a dúsítási folyamat szerint aprító, őrlő, szitáló, válogató (válogató) és víztelenítő gépekre oszlanak.Az általánosan használt zúzógépek a pofás zúzógépek, a forgózúzós zúzógépek, a kúpos zúzógépek, a görgős zúzógépek és az ütőzúzók.Az őrlőgépekben a legszélesebb körben használatos a hordós malom, beleértve a rúdmalmokat, golyósmalmokat, kavicsmalmokat és a szuperfinom laminált önmarókat.Az inerciális vibrációs képernyőket és a rezonancia képernyőket általában az árnyékológépekben használják.A hidraulikus osztályozók és a mechanikus osztályozók széles körben használt osztályozó gépek a nedves osztályozási műveletekben.A leggyakrabban használt szeparációs flotációs gép egy teljes szekciós légi szállítású mikrobuborékos flotációs gép, a leghíresebb dehidratáló gép pedig a többfrekvenciás víztelenítő szita, a zagy száraz kiürítő rendszere.A leghíresebb zúzó- és őrlőrendszer a szuperfinom laminált önmaró.

9. Szárítógépek
Az iszap-speciális szárító a dobszárító alapján kifejlesztett új típusú speciális szárító berendezés, amely széles körben alkalmazható:
1. Szénipari iszap, nyersszén, flotációs tiszta szén, vegyes tiszta szén és egyéb anyagok szárítása;
2. Nagyolvasztó salak, agyag, bentonit, mészkő, homok, kvarckő és egyéb anyagok szárítása az építőiparban;
3. Különféle fémkoncentrátumok, hulladékmaradékok, zagy és egyéb anyagok szárítása a dúsító iparban;
4. Nem hőérzékeny anyagok szárítása a vegyiparban.